Mekkora Oroszország befolyása a posztszovjet térségben? Hatékonyak-e az orosz eurázsiai projektek, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és az Eurázsiai Gazdasági Unió? A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük a Világrend című műsorunkban.
***
Kazahsztánt az orosz politikai kultúrára emlékeztető vonások jellemzik, az emberek szeretik az erős vezetőket, a civil társadalomnak – nyugati értelemben – nincs erős kultúrája, „egypártrendszer működik egy erős politikai vezetővel, aki évtizedeken át uralkodik autoriter eszközökkel”, ugyanakkor
„az öt közép-ázsiai rendszer között Kazahsztán a ‘legliberálisabb'"
– fejtette ki az adás elején Wagner Péter.
A biztonságpolitikai szakértő, aki márciusban a kazah parlamenti választások okán egy hétig a közép-ázsiai országban tartózkodott az EBESZ választási megfigyelői missziójának tagjaként, elmondta: Nurszultan Nazarbajev volt hosszú ideig az ország „erős embere”, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, valamint a Kazah Kommunista Párt első titkára, aki a Szovjetunió szétesése után átmentve hatalmát a független Kazahsztán első elnöke lett. 2019-ben azonban váratlanul lemondott elnöki tisztségéről, a mostani elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev pedig 2022 januárjában nehéz helyzetbe került: zavargások törtek ki a gáz árának hirtelen emelkedése miatt.
A helyzet miatt Tokajev „eltávolította Nazarbajev hatalomban lévő rokonait, szövetségeseit és barátait a pozícióikból”, és elindított egy demokratizálódási folyamatot, amelynek keretében tavaly júniusban népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, a törvényhozási reformok eredményeképpen
a márciusi parlamenti választásokon pedig ellenzéki pártok is bejutottak a kazah parlamentbe.
„Kazahsztán hatalmas ország, ahol a Mengyelejev-táblázat minden eleme megtalálható” – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő, a térség a cári időktől kezdve az oroszok érdeklődésének homlokterében volt, a januári zavargásokat is az orosz és fehérorosz katonák (hivatalosan a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet békefenntartói) simították el – ez volt az első eset, hogy az oroszok dominálta védelmi szövetség, a „keleti NATO” egy tagállamában beavatkozott.
„Kazahsztán elsősorban kőolaj-, másodsorban földgáztermelő régió volt” – értékelte a szakértő a közép-ázsiai ország Szovjetunióban betöltött szerepét. Az 1990-es években, az ország függetlenedése után még hiányoztak az alternatív szállítási útvonalak, de a Baku–Tbiliszi–Ceyhan-vezeték megépülése után ez megoldódott, már az orosz hálózatokon kívül is értékesíthetik erőforrásaikat.
Arra kérdésre, hogy a kazah politikai és gazdasági különutasság, az energiahordozók tervezett nyugati szállítása mennyire zavarja Moszkva érdekeit, a biztonságpolitikai szakértő elmondta:
a politikai demokratizálódás sem. A két ország gazdasági szimbiózisát nemcsak a kőolaj és a földgáz adja, hanem az autógyártás, az ipar, a kereskedelem, illetve a nyelvi-kulturális kapcsolatok is.
„Kazahsztánnak és a többi közép-ázsiai országnak mindig is multivektorális külpolitikája volt”, amely azt jelenti, hogy mindig is próbáltak Oroszországtól is független külpolitikát folytatni és Nyugattal (Amerikával és az EU-val) is jó gazdasági viszonyt ápolni – hívta fel a figyelmet Wagner Péter, hozzátéve, a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat ezer szál köti össze a kereskedelem, a politikai és kulturális kapcsolatok terén Moszkvával,
„Ez a térség az elmúlt 300 évben Moszkva és Oroszország felé tájékozódott politikailag és kulturálisan. (...) ...egyszerűen ők Oroszországgal vannak egy kulturális, politikai, társadalmi nexusban” – fogalmazott a Közép-Ázsia-szakértő, hozzátéve, hogy a térség Oroszország számára fontos, más nagyhatalmak számára azonban periférikus érdekeltség.
A 2022-es kazahsztáni zavargás és az orosz beavatkozás alapján a szakértők arra következtettek, hogy Tokajev meggyengült, külső segítségre volt szüksége, Moszkva lekötelezettjévé vált, így a kazah külpolitikát kiszolgáltatta Oroszországnak. Wagner Péter szerint azonban ez nem igaz, úgy vélte, a beavatkozás mögött az húzódott meg, hogy
„Oroszország nem akart nekifutni az ukrán háborúnak úgy, hogy a hátországában valamilyen kiszámíthatatlan kimenetelű konfliktus van”.
Moszkva az érdekszférájában hatékony közvetítő tevékenységet folytat minden fellépő konfliktus megoldásában. „Ha konfliktus van Kirgizisztán meg Tádzsikisztán között, nem tudnak máshova fordulni” – mutatott rá a szakértő.
Oroszország három nagy eurázsiai szövetségi rendszerben is benne van: a politikai láb a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a katonai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a gazdasági pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió. Wagner Péter szerint ezek a szövetségek teljesen más alapokon működő szervezetek, mint az EU vagy a NATO, utóbbiak kiépített szervezettel, struktúrával rendelkeznek, szerződésben lefektetett elvek alapján működnek. „Mindez hiányzik a keleti szervezetekből” – tette hozzá.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet „kínai projektként” említette, amely kínai kezdeményezésre jött létre a Szovjetunió felbomlása után, hogy Kirgizisztán, Kazahsztán és Oroszország rendezzék határaikat Kínával. Az Eurázsiai Gazdasági Uniót pedig azért hívta életre Oroszország, hogy
a hozzá közeli országokat „elzárja az Európai Unióval és a Kínával való gazdasági, kereskedelmi együttműködéstől”
– jelentette ki Wagner Péter, aki szerint ez az unió most, az ukrajnai háború idején az áru, a tőke, a munkaerő szabadon áramlásával, a nyugati szankciók által nem érintett tranzitkereskedelemmel nagy segítséget jelent Oroszország számára.
--
A Világrend adásának vendége Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök üdvözli orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint az Eurázsiai Gazdasági Tanács nur-szultani ülésén 2019. május 29-én (forrás: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP)
Az USA kész enyhíteni az Oroszország elleni szankciókon, ha Moszkva elfogad egy tűzszünetet és befagyasztja a háborút – Ukrajna viszont nem enged a területi kérdésben.
Az USA épp most veri szét a magyar gazdaságot. Biztos, hogy ők a barátaink, és az EU az ellenségünk?
A sokkoló bejelentést Donald Trump külügyminisztere tette pénteken.
Az amerikai elnök az olasz kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatót a Fehér Házban.
Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelek szerint Oroszország 60 ezer katonát vonultat fel Szumi közelében.
Világos fenyegetést kapott Németország.
Ezért minden kérdőjel ellenére sem bántam meg, hogy megnéztem.
Hajdú Márton szerint az egyházak jelenleg politikai szolgálatot látnak el.
